A kiadvány adatai
Cím (Eredeti nyelven): Magister Gratianus tanítása a házassági akadályokról
Cím (Angolul): The Teaching of Magister Gratianus on the Impediments to Marriage
Sorozat (Eredeti nyelven): DIKÉ 2023/2
Sorozat (Angolul): DIKÉ 2023/2
Kapcsolódó tartalmak (a könyvhöz kacsolódó online tartalmak linkjei, előadás, stb…):
Szerző(k): Herger Cs. Eszter Orcid id: 0000-0002-9432-2478.
Szerkesztő(k): Herger Cs. Eszter – Schweitzer Gábor
Lektor(ok):
Közreműködő(k):
Kiadói szerkesztő: Szilner György
Szerkesztőbizottság:
Antal Tamás (Szeged) – Béli Gábor (Pécs) – Dziadzio, Andrzej (Krakkó) – Képes György (Budapest) – Korsósné Delacasse Krisztina (Pécs) – Lehotay Veronika (Miskolc) – Szabó Béla (Debrecen) – Steppan, Markus (Graz) – Stipta István (Budapest) – Tauchen, Jaromír (Brünn)
Olvasószerkesztő:
Niklai Patrícia Dominika
(szerzőknél és közreműködőknél is ORCID és Webcím, ha van):
Nyelv(ek): magyar
Leírás (Eredeti nyelven): Az eredeti nyelvű leírás hiányzik.
Leírás (Angol): Many legal scholars have examined the question of how to reconcile Gratian’s willingness to use both the Justinianic and the pre-Justinianic Roman law that he found in his sources with his apparent unwillingness or inability to use Justinian’s Roman law books at first hand.2 This paper focuses on another root of European legal culture, the Judaeo-Christian legal heritage. It addresses the question to what extent Gratian’s concept of marriage, based on a contemporary interpretation of the marriage of Mary and Joseph based on the decision of the Council of Ephesus (431), contributed to the clarification of the system of marriage impediments in 12th century canon law, and to what extent the magister used arguments based on biblical passages to do so. The canon law from the early Middle Ages allowed a husband to divorce his unfaithful wife, while the Western Church of Gratian’s age opposed the dissolution of the marriage bond and only recognised the possibility of separating the spouses from bed and table. Therefore, the significance of the subject lies primarily in the fact that in the case of some impediments to marriage the magister saw the possibility of dissolution of the unconsummated union (a so-called initiated marriage) and, in a few, not common cases of the consummated marriage too. The principle of indissolubility, although annulment and dissolution of marriage are different legal instruments, was not necessarily applied in this period either. However, Gratian’s particular concept of marriage and his legal explanations of the impediments to marriage contributed significantly to the fact that the only ground for divorce mentioned in the Gospels, adultery, could not lead to the dissolution of the bond. In the 16th century, Protestant divorce law was primarily a reaction to this understanding, and also the Catholic teaching on the impediments to marriage continued to evolve, formally still adhering to the principle of indissolubility.
Kulcsszavak (eredeti nyelven és angolul is): decretum Gratiani, Concord of Discordant Canons, marriage law, impediments to marriage, divortium totale, annulment, divorce
Tudományos besorolás (eredeti nyelven és angolul is): Tanulmány, paper
Tudományterület (eredeti nyelven és angolul is): Jog, law
Támogatók:
Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Társkiadó: Novissima Kiadó Bt.
Megjelenés éve: 2023
Megjelenés helye (város, eredeti nyelven): Budapest
Megjelenés helye (ország, eredeti nyelven, angolul): Magyarország, Hungary
Formátum: Pdf, epub, nyomtatott
DOI: Doi: 10.15170/Dike.2023.07.02.04
ISBN: 978-963-626-334-8
ISSN: 2631-1232
Nyomtatott verzió:
Kiadás: 2023
Jogok: Creative Commons CC BY
A kiadvány linkje:
Hivatkozások a könyvben
Behrends, Okko: Custom and Reason: Gender Equality and Difference in Classical Roman Law. In: Meder, Stephan – Mecke, Christoph-Eric (szerk.): Family Law in Early Women’s Rights Debate. Köln 2013, 321–371.
Benedek Ferenc: A manus-szerzés és a házasságkötés alakiságai a római jogban. Dolgozatok az állam-és jogtudományok köréből X. Pécs 1979
Bónis György: Az egyházi bíráskodás fejlődése a Mohács előtti Magyarországon. In: Balogh Elemér (szerk.): Bónis György: Szentszéki regeszták. Szeged 1997
Bónis Péter: Gratianus. Miskolci Jogi Szemle 2011/1. sz. 109–118.
Brown, Peter: Body and Society. Men, Women and Sexual Renunciation in Early Christianity. New York 1988
Buchberger, Michael (szerk.), Lexikon für Theologie und Kirche 8. Freiburg i. Br. 19362
Buchner, Jürgen: Die Paleae im Dekret Gratians: Untersuchung ihrer Echtheit. Pontificium Athenaeum Antonianum, Facultas Iuris Canonici 127. Rome 2000
Colberg, Hermann: Ueber das Ehenindernis der Entführung. Halle 1869
Daube, David: Law in the Narratives. In: Studies in Biblical Law. Cambridge 1947, 190–313.
Daube, David: Summum Ius – Summa Iniuria. In: Studies in Biblical Law. Cambridge 1947, 306–372.
Erdő Péter: Az egyházjog forrásai. Budapest 1998
Erdő Péter: Egyházjog a középkori Magyarországon. Budapest 2001
Erdő Péter: Egyházjog. Budapest 2003
Fassel, Hirsch Baer: Das mosaisch-rabbinische Zivilrecht. Bearbeitet nach Anordnung und Einteilung der neueren Gesetzbücher und erläutert mit Angabe der Quellen I–II. Wien 1852
Flechner, Roy: Cannonical Collections. In: Reynolds, Philip L. (szerk.): Great Christian Jurists and Legal Connections in the First Millennium. Cambridge 2019, 182–197.
Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest 2021
Freisen, Josef: Geschichte des canonischen Eheschließungsrechts bis zum Verfall der Glossenliteratur II. Mit einer Vorbemerkungvermehrte Ausgabe. Padeborn 1893
Friedberg, Emil: Verlobung und Trauung. Leipzig 1876
Gaugusch, Ludwig: Der Irrtum als Ehehindernis. Wien 1899
Hamza Gábor: La Bible dans les oeuvres des adhérants de l’École des Glossateurs et de l’École des Commentateurs. Díké 2022/1. sz. 130–140.
Hamza Gábor: Die Entwicklung des Privatrechts auf römischrechtlicher Grundlage unter besonderer Berücksichtigung der Rechtsentwicklung in Deutschland, Österreich, der Schweitz und Ungarn. Andrássy Schriftenreihe Band 1. Budapest 2002
Haring, Johann B.: Grundzüge des katholischen Kirchenrechts. Graz 19243
Harries, Jill: The Many Voices of Roman Law. In: Reynolds, Philip L. (szerk.): Great Christian Jurists and LegalConnections in the First Millennium. Cambridge 2019, 53–72.
Herger Csabáné: A 17. századi protestáns természetjogászok családképe. Díké 2022/1. sz. 57–90.
Herger Csabáné: A mediáció a magyar bontójogban 1952 előtt. Díké 2019/1. sz. 27–39.
Herger Csabáné: A germán férji Munt és az egyházatyák házasságfelfogása. Díké 2022/2. sz. 62–97.
Herger Csabáné: A nővételtől az állami anyakönyvvezetőig. A magyar házassági köteléki jog és az európai modellek. Budapest – Pécs 2006
Herger Csabáné: A decretum Gratiani, avagy hogyan vált az „istenszülő” anya házassága a kánoni házasságfogalom példájává? In: Benke László (szerk.): Legendás csontoktól egy matrózlázadásig: Huszonnégy írás a múlt és a történeti források kapcsolatáról a hatvanéves Grüll Tibor köszöntésére. Budapest 2024, 180–188.
Hörmann, Walter von: Die desponsatio impuberum. Ein Beitrag zur Entwicklungsgeschichte des canonischen Eheschließungsrechtes. Innsbruck 1891
Hussarek, Max: Die bedingte Eheschließung. Wien 1892
Huszár Elemér: A katholikus házasságjog rendszere a Codex Juris Canonici szerint. Kalocsa 1927
Kazaly Imre: A katholikus egyházjogtan kézi könyve különös tekintettel Magyarország jogi viszonyaira II. Vác 18772
Klostergaard Petersen, Anders: Auf der Suche nach einem Rahmen zum Verständnis der Konzeption von Geschlecht und Sexualität im frühen Christentum. Morgenstern, Matthias – Boudignon, Christian – Tietz, Christiane (szerk.): männlich und weiblich schuf er sie, Studien zur Genderkonstruktion und zum Eherecht in den Mittelmeerreligionen. Göttingen 2011, 33–66.
Knecht, August: Handbuch des katholischen Eherechts. Freiburg i. B. 1920
Köstler, Rudolf: Zum Titel des Gartianischen Dekrets. Zeitschrift der Savigny-Stiftung, Kanonistische Abteilung 1932/21. sz. 370–373.
Köstler, Rudolf: Die väterliche Ehebewilligung. Stutz’ Kirchenrechtliche Abhandlungen 51. Stuttgart 1908
Krause, Joachim J.: Aspects of Matrimonial Law in the Pentateuch and the Pentateuch as a Source for Matrimonial Legistlation. Morgenstern, Matthias – Boudignon, Christian – Tietz, Christiane (szerk.): männlich und weiblich schuf er sie, Studien zur Genderkonstruktion und zum Eherecht in den Mittelmeerreligionen. Göttingen 2011, 15–32.
Landau, Peter: Quellen und Bedeutung des gratianischen Dekrets. Studia et Documenta Historiae et Juris 1986/52. sz. 218–235.
Larrainzar, Carlos: El borrador de la ’Concordia’ de Graciano: Sankt Gallen, Stiftsbibliothek MS 673 (=Sg). Ius Ecclesiae: Rivista internazionale di diritto canonico 1999/11. sz. 593–666.
Larson, Atria: Master of Penance: Gratian and the Development of Penitential Thought and Law in the Twelfth Century. Studies in Medieval and Early Modern Canon Law 11. Washington D.C. 2014
Levy, Ernst: Der Hergang der römischen Ehescheidung. Weimar 1925
Lindler, Dominikus: Die gesetzliche Verwantschaft als Ehehindernis im abendländischen Kirchenrecht des Mittelalters. Padeborn 1920
Lüdike, Klaus: Ehekonsens. In: Hallermann, Heribert – Meckel, Thomas – Droege, Michael – Wall, Heinrich de (szerk.): Lexikon für Kirchen- und Religionsrecht, https://referenceworks.brillonline.com/entries/lexikon-fuer-kirchen-und-religionsrecht/ehekonsens-lkro10568 (2024. 01.19)
Maassen, Friedrich: Geschichte der Quellen und der Literatur des canonischen Recht sim Abendlande bis zum Ausgange des Mittelalters. Graz 1
Meens, Rob: The Uses of the Old Testament in Early Medieval Canon Law: The Collectio Vetus Gallica and the Collectio Hibernensis. In: Hen, Y. – Innes, M. (szerk.): The Uses of the Past in Early Middle Ages. Cambridge 2000, 67–77.
Mitterer, Max: Geschichte des Ehehindernisses der Entführung im kanonischen Recht seit Gratian. Veröffentlichungen des Görresgesellschaft. Sektion für Rechts- und Sozialwissenschaften 36. Paderborn 1924
Móra Mihály: Magister Gratianus mint perjogász. Teologia 1938/5. sz. 345–354.
Móra Mihály: A házassági kereseti jog eredete és kialakulása. In: Notter Antal emlékkönyv. Budapest 1941
Morgenstern, Matthias: Das jüdische Eherecht und die Christliche Virginalitätskurs: Eine religions-vergleichende Skizze anhand des Traktates Ketubbot im Jerusalemer Talmud. In: Morgenstern, Matthias – Boudignon, Christian – Tietz, Christiane (szerk.): männlich und weiblich schuf er sie, Studien zur Genderkonstruktion und zum Eherecht in den Mittelmeerreligionen. Göttingen 2011, 87–118.
Novak, David: Natural Law and Judaism. In: Emon, Anver M. – Levering, Matthew – Novak, David (szerk.): Natural Law: A Jewish, Christian, and Islamic Trialogue. 2014, 4–44.
Plöchl, Willibald: Das Eherecht des Magisters Gratian. Wiener Staats- und Rechtswissenschaftlichen Studien XXIV. (Sorozatszerkesztő: Kelsen, Hans – Mayer, Hans – Merkl, Adolf). Leipzig – Wien 1935
Ruff Tibor: The Problem of Monogamy vs. Polygamy and Its Regulation in the Mosaic Law as well as in Later Jewish and Christian Commentaries. Díké 2022/2. sz. 155–162.
Ruzer, Serge: Marital Halakhah and Eschatology: Patterns of Early Christian Discourse and Their Jewish Setting. In: Morgenstern, Matthias – Boudignon, Christian – Tietz, Christiane (szerk.): männlich und weiblich schuf er sie, Studien zur Genderkonstruktion und zum Eherecht in den Mittelmeerreligionen. Göttingen 2011, 67–86.
Sägmüller, Johann B.: Lehrbuch des katholischen Kirchenrechts I. Teil 2. Freiburg 19262
Scherer Rudolf: Handbuch des Eherechts I-II. Graz 1886, 1898
Schmoeckel, Mathias: Entwicklung des Scheidungsverbots. In: Schmoeckel, Mathias (szerk.): Historisch-kritischer Kommentar zum BGB. Tübingen 2018, 309–340.
Schnürer, Gustav: Kirche und Kultur im Mittelalter. Padeborn 1924
Schulte, Johann Fr. von: Die Geschichte der Quellen und Literatur des kanonischen Rechs von Gratian bis auf die Gegenwart I. Stuttgart 1875
Serédi Jusztinián: A „Ne temere” dekrétum magyarázata különös tekintettel hazánkra. Jogtörténeti előzmények, a dekrétum szerinti tételes jog és a gyakorlati eljárás. Győr 1909
Sipos István: A celibátus (papi nőtlenség) – története és védelme. Pécs 1913 http://www.ppek.hu/konyvek/Sipos_Istvan_A_colibatus_tortenete_es_vedelme_1.pdf (2024. 01. 19.)
Somerville, Robert: Pope Innocent II and the Study of Roman Law. In: Papacy, Councils and Canon Law in the 11th–12th Centuries. Aldershot 1990, 105–114.
Szabó Béla: Doktor alkotta jog. Communis opinio doctorum és más jelenségek = Ius humanum – Ember alkotta jog. In: Szabó Miklós (szerk.): Műhelytanulmányok. Miskolc 2001, 111–156.
Szabó Béla: A glosszátorok tanainak uralma az itáliai jogszolgáltatás felett a 13–15. században. Jogelméleti szemle 2007/6. sz. (oldalszám nélkül)
Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházi házasságra vonatkozó kánoni előírások történetének vázlata. Iustum Aequum Salutare 2008/3. sz. 39–48.
Tischleder, Franz: Wesen und Stellung der Frau. Münster 1923
Vetulani, Adam: Gratien et le droit romain. Revue historique de droit français et étranger. Quatrième série, 1946-1947/24. sz. 11–48.
Völgyesi Levente: Az 1983. évi Codex Iuris Canonici házasságok érvénytelenségét kinyilvánító peres eljárásainak gyakori jogcímei a kortárs bírósági gyakorlat fényében. Díké 2022/2. sz. 178–192.
Weigand, Rudolf: Die Glossen zum Dekret Gratians: Studien zu den frühen Glossen und Glossenkompositionen. Studia Gratiana 25–26. Rome 1991
Wei, John: Gratian the Theologian. Studies in Medieval and Early Modern Canon Law 13. Washington D.C. 2016
Wernz, P. Francisco Xav. – Vidal, P. Petri: Ius Canonicum. Tomus V: Ius Matrimoniale. Romae 1928
Winroth, Anders: The Making of Gratian’s Decretum. New York 2004
Winroth, Anders: Gratian and His Book: How a Medieval Teacher Changed European Law and Religion. Oxford Journal of Law and Religion 2021/10. sz. 1–15.
Winroth, Anders: Gratian. In: Witte, John Jr. – Hauk, Gary S. (szerk.) Christianity and Family Law. Cambridge 2017, 134–145.
Winroth, Anders: Roman Law in Gratian and the Panormia. In: Brasington, Bruce C. – Cushing, Kathleen G. (szerk.): Bishops, Texts and the Use of Canon Law around 1100.
Essays in Honour of Martin Brett. London 2008, 183–190.
Winroth, Anders: Marital Consent in Gratian’s Decretum. In: Cushing, Kathleen G. – Brett, Martin (szerk.): Readers, Texts and Compilers in the Earlier Middle Ages: Studies in Medieval Canon Law in Honour of Linda Fowler-Magerl. Ashgate 2008, 163–180.
