A kiadvány adatai
Cím (Eredeti nyelven): Ius Patrium and Roman Law in Hungary
Cím (Angolul): Ius Patrium and Roman Law in Hungary
Sorozat (Eredeti nyelven): DIKÉ 2025/1
Sorozat (Angolul): DIKÉ 2025/1
Kapcsolódó tartalmak (a könyvhöz kacsolódó online tartalmak linkjei, előadás, stb…):
Szerző(k): Hamza Gábor Orcid id: 0000-0002-6963-1201.
Szerkesztő(k): Herger Cs. Eszter – Schweitzer Gábor
Lektor(ok):
Közreműködő(k):
Szerkesztőbizottság:
Antal Tamás (Szeged) – Béli Gábor (Pécs) – Dziadzio, Andrzej (Krakkó) – Falus Orsolya (Dunaújváros/Pécs) – Halász Iván (Budapest/Pozsony) – Képes György (Budapest) – Korsósné Delacasse Krisztina (Pécs) – Krešić, Mirela (Zágráb) – Lehotay Veronika (Miskolc) – Schumann, Eva (Göttingen) – Szabó Béla (Debrecen) – Szabó István (Budapest) – Steppan, Markus (Graz) – Stipta István (Budapest) – Tauchen, Jaromír (Brünn)
Olvasószerkesztő:
Niklai Dominika Patrícia
(szerzőknél és közreműködőknél is ORCID és Webcím, ha van):
Nyelv(ek): angol
Leírás (Eredeti nyelven): The development of Hungarian law has many links with European legal culture. Primary among these is Hungary’s adherence to Western Christianity from the time of the foundation of the Hungarian state and the influence of the Roman legal tradition in shaping legal culture, both directly and indirectly through canon law. In this paper – as a summary of my previous works on this topic – I will show in which phase of the development of Hungarian law between the 11th and the 20th century the Roman legal tradition influenced the development of Hungarian law, how this influence manifested itself, who were the mediators of this influence, to which scientific trend they belonged and to what extent Roman law shaped Hungarian legal thought.
Leírás (Angol):
Kulcsszavak (eredeti nyelven és angolul is): Roman law, ius patrium, ius canonicum, Formularium, Tripartitum, Summa legum, Raymundi, Historische Rechtsschule, Roman law specialists in Hungary, codification
Tudományos besorolás (eredeti nyelven és angolul is): Tanulmány, paper
Tudományterület (eredeti nyelven és angolul is): Jog, law
Támogatók:
Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Társkiadó: Novissima Kiadó Bt.
Megjelenés éve: 2025
Megjelenés helye (város, eredeti nyelven): Budapest
Megjelenés helye (ország, eredeti nyelven, angolul): Magyarország, Hungary
Formátum: Pdf, epub
DOI: Doi: 10.15170/Dike.2025.09.01.07
ISBN:
ISSN: 2631-1232
Nyomtatott verzió:
Kiadás: 2025
Jogok: Creative Commons CC BY
A kiadvány linkje:
Hivatkozások a könyvben
Bónis György: Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn. Ius Romanum Medii Aevi V, 6. Mailand 1964
Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon [Hungarian Intelligentsia Versed in Law in the Period to Mohács]. Budapest 1971
Bónis György: Középkori jogunk elemei [Elements of Hungarian Medieval Law]. Budapest 1972
Bónis György: Der Zusammenhang der »Summa Legum« mit dem »Tripartitum«. Studia Slavica Hungarica XI. Budapest 1965
Csizmadia Andor: A pécsi egyetem a középkorban [The University of Pécs in the Middle Ages]. Budapest 1965
Csizmadia Andor: Ungarische zivilrechtliche Kodifikationsbestrebungen im Reformzeitalter. In: Kovács Kálmán (ed.): Rechtsgeschichtliche Abhandlungen VI. Budapest 1974
Degré Alajos: Elemente des römischen Rechts im Vermögensrecht der ungarischen Leibeigenen. Einzelne Probleme der Rechtsgeschichte und des römischen Rechts. Szeged 1970
Dell’Adami Rezső: A nemzeti eredet problémája [The Problem of our Nation’s Origin]. Az anyagi magánjog codificatiója 1. [The Codification of the Material Private Law 1]. Budapest 1877
Dell’Adami Rezső: Magánjogi codificatiónk és régi jogunk 1 [The Codification of our Private Law and our Ancient Law]. Budapest 1885
Földi András: A római személyi és családi jog hatása a Tripartitumra [The Impact of the Roman Law of Persons and Family Law on the Tripartitum]. Jogtudományi Közlöny No. 10/1993, 389–393.
Földi András: Werbőczy és a római jog [Werbőczy and Roman law]. In: Máthé Gábor (ed.): Degré Alajos Emlékkönyv. Budapest 1995
Földi András (ed.): Flosculi professori R. Brósz oblate. Budapest 1990
Gál Alexander: Die Summa legum brevis, levis er utilis des sog. Doktor Raymundus von Wiener Neustadt. Weimar 1926
Gátos György: In memoriam Óriás Nándor (1886–1992). Jogtudományi Közlöny No. 12/1992, 560.
Gerics József: A korai rendiség Európában és Magyarországon [The Early Feudal State in Europe and in Hungary] Budapest 1987
Hamza Gábor: La Bible dans les oeuvres des adhérants de l’École des Glossateurs et de l’École des Commentateurs. Díké No. 1/2022, 130–140.
Hamza Gábor: Szent István törvényei és Európa [The Laws of Saint Stephen and Europe]. In: Hamza Gábor (ed.): Szent István és Európa. Budapest 1991
Hamza Gábor: Szent István törvényei európai összefüggésben: The Laws of King Stephen I (St. Stephen) in European Context. Polgári Szemle No. 1–3/2017, 269–279.
Hamza Gábor: Szent István törvényei és a iustinianusi római jog [The Laws of Saint Stephen and Justinian’s Roman Law]. In: Bertényi Iván – Dóka Klára (eds.): Magyar Egyháztörténeti Évkönyv 2. [Hungarian Church History Yearbook 2]. Budapest 1996, 31–36.
Hamza Gábor: Werbőczy Hármaskönyvének jogforrási jellege [Werbőczy’s Tripartitum as a Source of Law]. Jogtudományi Közlöny No. 1/1993, 31–33.
Hamza Gábor: A Tripartitum mint jogforrás [The Tripartitum as a Source of Law]. In: Máthé Gábor (ed.): Degré Alajos Emlékkönyv. Budapest 1995
Hamza Gábor: Elemér Balogh (1881–1955): European Romanist and Scholar of Comparative Law. Fundamina – A Journal of Legal History 15/2009, 112–119.
Hamza Gábor: In memoriam Elemér Pólay (1915–1988). Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös – Sectio Iuridica, vol. 32/1991, 183–186.
Hamza Gábor: Emlékezés Diósdi Györgyre [Commemoration of György Diósdi]. Antik Tanulmányok – Studia Antiqua 32/1985, 95–99.
Hamza Gábor: Géza Marton. In: Hamza Gábor (ed.): Tanítványok Marton Gézáról [Students Remember Géza Marton]. Budapest 1981
Hamza Gábor: Schwarz András Bertalan emlékezete [In Memory of András Bertalan Schwarz]. Jogtudományi Közlöny 34/1979, 523–525.
Hamza Gábor: Visky Károly (1908–1984): Károly Visky (1908–1984). Antik Tanulmányok – Studia Antiqua No. 1/1984, 126–132.
Hamza Gábor: A római jog oktatásának és művelésének története [The History of the Teaching of Roman Law]. Acta facultatis politico-iuridicae universitatis scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae 26/1984, 23–61.
Hamza Gábor: Adalékok a történeti jogi iskola magyarországi hatásához: Hoffmann Pál életműve (1830–1907) [Additions to the Influence of the Historical Legal School in Hungary: The Life’s Work of Pál Hoffmann] Jogtudományi Közlöny 35/1980, 539–543.
Hamza Gábor: Vécsey Tamás és a jogi szemináriumok alapítása [Tamás Vécsey and the Foundation of the Seminars at the School of Law]. In: Horváth Pál (ed.): Studia dedicata seminariis universitatis. Budapest 2006, 51–68.
Jánosi Mónika: Törvényalkotás Magyarországon a korai Árpád-korban [Legislation in Hungary in the Age of the Árpád Dynasty]. Szeged 1996
Kapitánffy István: Römisch-rechtliche Terminologie in der ungarischen Historiographie des 12–14. Jh. Acta antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae 23/1975, 355–362.
Klein, K. K.: Der Humanist und Reformator Johannes Honter. Sibiu 1936
Komáromi László: A bizánci hatás kérdése a középkori magyar jogban és a magyarországi egyházjogban [The Question of Byzantine Influence in Medieval Hungarian Law and Hungarian Ecclesiastical Law]. (Doctoral thesis) Budapest 2007
Mádl Ferenc: Kodifikation des ungarischen Privat- und Handelsrecht im Zeitalter des Dualismus. In: Csizmadia Andor – Kovács Kálmán (eds.): Die Entwicklung des Zivilrechts in Europa. Budapest 1970
Meszlény Artúr: Magánjogpolitikai tanulmányok különös tekintettel a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetére [Studies on the Policy Concerning Private Law with Special Regard to the Draft of the General Hungarian Civil Code]. Budapest 1901
Móra Mihály: Über den Unterricht des römischen Rechts in Ungarn in den letzten hundert Jahren. Revue internationale des droits de l’antiquité 11, 1964
Pázmány Zoltán: Il diritto romano in Ungheria. Pozsony 1913
Pólay Elemér: A pandektisztika és hatása a magyar magánjogtudományra [The Pandectist School and its Impact on Hungarian Civil Law Jurisprudence]. Acta juridica et politica No. 6/1976, 1–158.
Pólay Elemér: A római jog oktatása a két világháború között Magyarországon (1920–44) [Teaching of Roman Law in Hungary between the two World Wars, 1920–44]. Szeged 1972
Seckel, Emil: Über die »Summa legum« des Raymund von Wiener Neustadt. Beiträge zur Geschichte beider Rechte im Mittelalter, vol. 1. Tübingen 1898
Szabó Béla: Die Rezeption des römischen Rechts bei den Siebenbürger Sachsen. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus IX. Fasciculus 1–13. Miskolc 1994
Szabó Béla: Előtanulmány a magyarországi joghallgatók külföldi egyetemeken a XVI–XVII. században készített disputatióinak (dissertatióinak) elemzéséhez [Preliminary Study to the Analysis of Dissertations Prepared by Hungarian Students of Law Studying abroad in the 16th and 17th Centuries]. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus VIII. Fasciculus 5. Miskolc 1993
Szászy-Schwarz Gusztáv: A magánjogi törvénykönyvrõl. Tanulmányok és bírálatok [On the Civil Code. Analysis and Criticism]. Budapest 1909
Szladits Károly: Szászy-Schwarz Gusztáv. Magyar jogászegyleti értekezések [Studies Prepared for the Hungarian Association of Lawyers]. Kecskemét 1934
Ujlaki Miklós: Wenzel Gusztáv. In: Jogi professzorok emlékezete [In Memoriam of Some Professors of Law]. Budapest 1935, 65–75.
Vécsey Tamás: A római jog története hazánkban és befolyása a magyar jogra [The History of Roman Law in Hungary and its Impact on Hungarian Law]. Budapest 1877–1978 (Msc.)
Vécsey Tamás: Az 1542. évi pozsonyi országgyűlés 43-ik t-czikke [Article 43 of the 1542 Diet
of Bratislava]. Századok 1909, 305–312.
Visky Károly: A római magánjog nyomai a magyar földön talált római kori feliratos emlékeken [Traces of Roman private law on Roman inscriptions found on Hungarian soil]. Jogtörténeti Tanulmányok V. Budapest 1983, 1–10.
Zajtay Imre: Sur le rôle du droit romain dans l’évolution du droit hongrois. Studi in memoria P. Koschaker II. Milano 1954, 183–211.
Zlinszky János: Ein Versuch der Rezeption des römischen Rechts in Ungarn. In: Festgabe Arnold Herdlitczka. München – Salzburg 1972, 315–326.
Zlinszky János: Wissenschaft und Gerichtsbarkeit. Quellen und Literatur der Privatrechtsgeschichte Ungarns im 19. Jahrhundert. Frankfurt a. M. 1997
Villányi Fürst László: Frank Ignác (1788–1850). In: Jogi professzorok emlékezete [In Memoriam of Some Professors of Law]. Budapest 1935, 52–64.
