A kiadvány adatai
Cím (Eredeti nyelven): A kora újkori magyar és lengyel–litván rendi országgyűlés összetétele
Cím (Angolul): The Composition of the Early Modern Hungarian and Polish-Lithuanian Diet
Sorozat (Eredeti nyelven): DIKÉ 2026/1
Sorozat (Angolul): DIKÉ 2026/1
Kapcsolódó tartalmak (a könyvhöz kacsolódó online tartalmak linkjei, előadás, stb…):
Szerző(k): Képes György ORCID ID: 0000-0002-3941-0686.
Szerkesztő(k): Herger Cs. Eszter – Schweitzer Gábor (2017–2026)
Lektor(ok):
Közreműködő(k):
Szerkesztőbizottság:
Antal Tamás (Szeged) – Barna Attila (Győr) – Béli Gábor (Pécs) – Dziadzio, Andrzej (Krakkó) – Falus Orsolya (Dunaújváros) – Halász Iván (Budapest/Pozsony) – Holcman, Borut (Maribor) – Képes György (Budapest) – Korsósné Delacasse Krisztina (Pécs) – Krešić, Mirela (Zágráb) – Lehotay Veronika (Miskolc) – Memišević, Ehlimana (Szarajevo) – Nguyen Thi My, Linh (Can Tho) – Schumann, Eva (Göttingen) – Szabó Béla (Debrecen) – Szabó István (Budapest) – Szente Zoltán (Budapest) – Steppan, Markus (Graz) – Stipta István (Budapest) – Tauchen, Jaromír (Brünn)
Olvasószerkesztő:
Niklai Dominika Patrícia
(szerzőknél és közreműködőknél is ORCID és Webcím, ha van):
Nyelv(ek): magyar
Leírás (Eredeti nyelven):
Leírás (Angol): The Composition of the Early Modern Hungarian and Polish-Lithuanian Diet
The emergence of both the Polish and Hungarian bicameral assemblies were the result of a de-facto merger of the larger (or full) royal council and the assemblies of the nobility that had gradually become representative. In Poland, the simultaneous but physically separate sitting of the two houses, the Senate and the House of Envoys, can be observed from the mid-15th century and has been considered permanent since the Diet of Piotrków of 1493. In Hungary, the same changes (the formation of the upper and lower chambers) occurred a hundred years later and were finally enshrined in Act I (after the coronation) of 1608. However, it can also be observed that, despite their many similarities, the parliaments of the two Eastern Central European countries followed different paths of development. The most striking difference – apart from the federal character of the post-1569 Polish-Lithuanian joint Seym - was that while the Polish-Lithuanian Diets were attended exclusively or almost exclusively by the nobility, the Hungarian Diets were open to other social classes as well, albeit with a much smaller representation than that of the nobility.
Kulcsszavak (eredeti nyelven és angolul is): Diet, early modern Hungary, nobility, parliaments, parliamentarism, Polish-Lithuanian Commonwealth, representative assemblies
Tudományos besorolás (eredeti nyelven és angolul is): Tanulmány, paper
Tudományterület (eredeti nyelven és angolul is): Jog, law
Támogatók:
Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Társkiadó: Novissima Kiadó Bt.
Megjelenés éve: 2026
Megjelenés helye (város, eredeti nyelven): Budapest
Megjelenés helye (ország, eredeti nyelven, angolul): Magyarország, Hungary
Formátum: Pdf, epub
DOI: 10.15170/DIKE.2026.10.01.03
ISBN:
ISSN: 2631-1232
Nyomtatott verzió:
Kiadás: 2026
Jogok: Creative Commons CC BY
A kiadvány linkje:
Hivatkozások a könyvben
References in the book
Bardach, Juliusz: Sejm dawnej Rzeczypospolitej. In: Bardach, Juliusz (szerk.): Dzieje Sejmu Polskiego. Warszawa 2011, 7–88.
Bérenger, Jean – Kecskeméti Károly: Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon, 1608–1918. Budapest 2008
Bojtár Endre: Litván kalauz. Budapest 1990
Chodzko, Leonard: La Pologne historique, litteraire, monumentale et illustree ou scenes historiques. Paris 1844
Davies, Norman: Lengyelország története. Budapest 2006
Eckhart Ferenc: A szent korona-eszme története. Budapest 1941
Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest 2000
Fazekas István: Országgyűlés a korai újkori Magyarországon a 16–17. században. In: Fazekas István – Gebei Sándor – Pálosfalvi Tamás (szerk.): Rendi országgyűlések a Magyar Királyságban a 18. század elejéig. Budapest 2020, 177–355.
Finer, Samuel E.: History of Government from the Earliest Times. Vol. II: The Intermediate Ages. Oxford 1999
Forgó András: Görög szertartású püspökök a 18. század végi magyar országgyűlésen. Egyháztörténeti Szemle 2010/3. sz. 26–47.
Gebei Sándor: A fenséges köztársaság. Najjaśniejsza Rzeczpospolita. Rubicon 2021/7. sz. 56–63.
Gebei Sándor: Az erdélyi fejedelmek és a lengyel királyválasztások. (Akadémiai doktori disszertáció.) Budapest 2004
Górski, Karol: The Origins of the Polish Sejm. The Slavonic and East European Review 1966/1. sz. 122–138.
Guszarova, Tatjana: A 17. századi magyar országgyűlések résztvevői. Levéltári Közlemények 2005/2. sz. 93–148.
Hajnóczy József: De Comitiis Regni Hungariae, deque Organisatione eorundem Dissertatio Iuris Publici Hungarici. Pozsony 1791
Halász Iván: Az államszervezet fejlődése a közép-európai államokban 1989 után (Államfő, parlament, kormány). Budapest 2014
Hüppe, Siegfried: A lengyel alkotmány története. Budapest 1894
Jędruch, Jacek: Constitutions, Elections and Legislatures in Poland, 1493–1993. A Guide to their History. New York 1998
Kallas, Marian: Historia Ustroju Polski. Warszawa 2007
Kérészy Zoltán: Rendi országgyűléseink tanácskozási módja. Jogtörténeti tanulmány. Kassa 1906
Koneczny, Feliks: Dzieje administracji w Polsce w zarysie. Vilnius 1924
Maciejewski, Tadeusz: Historia ustroju i prawa sądowego Polski. 5. kiadás. Warszawa 2017
Malec, Dorota: The nobility’s privileges and the formation of civil liberties in old Poland. In: Rau, Zbigniew et al (szerk.): Magna Carta. A Central European perspective of our common heritage of freedom. London–New York 2016, 127–166.
Mezey Barna et al: A magyar országgyűlés története. In: Mezey Barna (szerk.): A magyar országgyűlés történetének képeskönyve. Budapest 1999, 7–22.
Michalski, Jerzy: A szejm hanyatlása és újjászületése a 18. században. Századok 1988/5–6. sz. 852–866.
Mikulski, Krzysztof: Senat I Rzeczpospolitej. In: Narożna, Magdalena – Stawicki, Robert (szerk.): Senat w tradycji i praktyce ustrojowej Rzeczypospolitej. Warszawa 2013, 113–123.
Polgár Tamás: Lengyelország, 1569–1654. In: Sashalmi Endre (szerk.): „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1000–1800. Intellektuális történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók?. Pécs 2007, 37–46.
Rachuba, Andrzej: Parliamentarism of the Grand Duchy of Lithuania, the Fourteenth–Eighteenth Centuries. The Sejm Review 2021/6. sz. 43–83.
Ring Éva: „Lengyelországot az anarchia tartja fenn?” A nemesi köztársaság válságának anatómiája. Budapest 2001
Ring Éva: A szejm és a diéta. In Dobszay Tamás et al (szerk.): Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Budapest 2013, 200–209.
Roşu, Felicia: Elective Monarchy in Transylvania and Poland-Lithuania, 1569–1587. Oxford 2017
Russocki, Stanisław: De l’accord commun au vote unanime: les activités de la Diète nobilitaire de Pologne, XVIème–XVIIIème siècles. Parliaments, Estates and Representation 1983/1. sz. 7–21.
Rzegocki, Arkady: Polish Constitutional Traditions. In: Górnisiewicz, Arkadiusz – Szlachta, Bogdan (szerk.): The Concept of Constitution in the History of Political Thought. Warszawa–Berlin 2017, 113–122.
Schiller Bódog: Az örökös főnemesség eredete Magyarországon. Budapest 1900
Stone, Daniel: The Polish–Lithuanian State, 1386–1795. Seattle–London 2001
Szabó Péter: Fejezetek a magyar görögkatolikus jogtörténetből. Jogforrások, kormányzati berendezkedés, rítustagság (1771–1972). Nyíregyháza 2023
Szalai Miklós: Főrendiházi reform Magyarországon. Századok 2012/6. sz. 1293–1338.
Szente Zoltán: A parlamentek története. Budapest 2018
Szijártó M. István: A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés, 1708–1792. Keszthely 2010
Uruszczak, Wacław: Historia państwa i prawa Polskiego, 966–1795. Warszawa 2021
Uruszczak, Wacław: La Diète Generale du Royaume de Pologne à l’epoque des Jagellons (1385–1572). Parliaments, Estates and Representation 2005/1. sz. 1–9.
Uruszczak, Wacław: Parliamentary representatives in old Poland. Envoys, mandataries, and nation’s representatives. Czasopismo Prawno-Historyczne 2020/2. sz. 93–113.
Vajnági Márta: A magyar rendek az 1792-es koronázáson. In: Dobszay Tamás et al (szerk.): Rendi országgyűlés – polgári parlament. Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. századtól 1918-ig. Budapest–Eger 2020, 209–229.
Vörös Károly: A főrendiház 1885. évi reformja. Egy kutatás tervei és első eredményei. In: Á. Varga László (szerk.): Rendi társadalom – polgári társadalom 1. Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok. Salgótarján 1987, 397–405.
Wandycz, Piotr: A szabadság ára. Kelet-Közép-Európa története a középkortól máig. Budapest 2004
