A kiadvány adatai
Cím (Eredeti nyelven): A középkori jogászok méltányosságról, igazságosságról és jogról alkotott felfogása
Cím (Angolul): Medieval Jurists’ Conceptions of Equity, Justice and Law
Sorozat (Eredeti nyelven): DIKÉ 2025/1
Sorozat (Angolul): DIKÉ 2025/1
Kapcsolódó tartalmak (a könyvhöz kacsolódó online tartalmak linkjei, előadás, stb…):
Szerző(k): Frivaldszky János Orcid id: 0000-0002-4418-1478.
Szerkesztő(k): Herger Cs. Eszter – Schweitzer Gábor
Lektor(ok):
Közreműködő(k):
Szerkesztőbizottság:
Antal Tamás (Szeged) – Béli Gábor (Pécs) – Dziadzio, Andrzej (Krakkó) – Falus Orsolya (Dunaújváros/Pécs) – Halász Iván (Budapest/Pozsony) – Képes György (Budapest) – Korsósné Delacasse Krisztina (Pécs) – Krešić, Mirela (Zágráb) – Lehotay Veronika (Miskolc) – Schumann, Eva (Göttingen) – Szabó Béla (Debrecen) – Szabó István (Budapest) – Steppan, Markus (Graz) – Stipta István (Budapest) – Tauchen, Jaromír (Brünn)
Olvasószerkesztő:
Niklai Dominika Patrícia
(szerzőknél és közreműködőknél is ORCID és Webcím, ha van):
Nyelv(ek): magyar
Leírás (Eredeti nyelven): Az eredeti nyelvű leírás hiányzik.
Leírás (Angol): The medieval jurists believed that equity was inherent in the nature of things, as an immanent order and harmony which the emperor, or the judge or jurist, had to transform by his will, by the act of justice, into a legal norm, a prescription. Thus, by will, justice becomes a prescribed rule. Just as equity is the source and source of justice, the latter plays the same role with regard to the individual legal norms. Although jurisprudence has been confined to the texts, the numerous references to equity found in them have left sufficient space to adapt the corpus of law, which is regarded as unconditional authority, to new circumstances. As far as the practical legal justification of servitude and private property was concerned, the natural law norms of freedom for all men and the common possession of goods continued to be valid, but only as guidelines rather than as binding legal norms of the natural law.
Kulcsszavak (eredeti nyelven és angolul is): natural law, equity, nature, justice, interpretation, servitude, private property
Tudományos besorolás (eredeti nyelven és angolul is): Tanulmány, paper
Tudományterület (eredeti nyelven és angolul is): Jog, law
Támogatók:
Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Társkiadó: Novissima Kiadó Bt.
Megjelenés éve: 2025
Megjelenés helye (város, eredeti nyelven): Budapest
Megjelenés helye (ország, eredeti nyelven, angolul): Magyarország, Hungary
Formátum: Pdf, epub
DOI: Doi: 10.15170/Dike.2025.09.01.03
ISBN:
ISSN: 2631-1232
Nyomtatott verzió:
Kiadás: 2025
Jogok: Creative Commons CC BY
A kiadvány linkje:
Hivatkozások a könyvben
Accursius: Glossa Ordinaria. Digestum Vetus, seu Pandectarum Iuris Civilis. Tomus Primus. Ex Pandectis Florentinis, quae olim Pisanae dicebantur, quoad eius fieri potuit, repraesentatus: Commentariis Accursii et multorum insuper aliorum tam veterum quam neotericorum Iureconsultorum scholiis atque observationibus illustratus. Lugduni, Apud Hugonem a Porta 1677 (Ford.: Péter Orsolya.) In: Takács Péter – Bányai Ferenc (szerk.): Természetjogi szöveggyűjtemény. Alapvetés. Msc.
Aquinói Szent Tamás: De regno In: Schütz Antal (szerk.): Aquinói Szent Tamás szemelvényekben. Budapest 1943
Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae. https://www.corpusthomisticum.org/sth2090.html (2025. 03. 25.)
Bellini, Piero: Respublica sub Deo. Il primato del Sacro nella esperienza giuridica della Europa preumanistica. Firenze 1993
Bellini, Piero: Saeculum Christianum: Sui modi di presenza della Chiesa nella vicenda politica degli uomini. Torino 1995
Besta, Enrico: L’opera d’Irnerio. II. Contributo alla storia del diritto italiano. Glosse inedite D’Irnerio al Digestum Vetus. Torino 1896, https://archive.org/details/besta-e.-lopera-dirnerio- vol.-1 (2025. 03. 25.)
Biondi, Biondo: Il diritto romano classico. II, Milano 1952–1954
Broggini, Gerardo: Aspetti storici e comparativistici. In L’equità. Lecce 1975
Calasso, Francesco: Medio Evo del diritto. Le fonti. I. Milano 1954
Calasso, Francesco: Iurisdictio nel diritto comune classico. IX Annali di storia del diritto. 1965
Canning, Joseph: A középkori politikai gondolkodás története 300–1450. (Ford.: Nemerkényi Előd). Budapest 2002
Capitularia Regum Francorum, https://tinyurl.com/mdh6pbty; https://archive.org/stream/p2monument02gese/p2monument02gese_djvu.txt (2025. 03. 25.)
Caso, Giovanni: L’Europa e il diritto. Nuova Umanità 1993/nov-dec, https://www.cittanuova. it/riviste/novembre-dicembre-1993/ (2025. 03. 25.)
Cortese, Ennio: La norma giuridica. I. Spunti teorici nel diritto comune classico. Milano 1962, újabb kiadása: https://www.senato.it/application/xmanager/projects/leg19/file/repository/relazioni/libreria/novita/XVIII/La_Norma_Giuridica_vol_1.pdf (2025. 03. 25.)
Justinianus: Omini Nostri Sacratissimi Principis Iustiniani Iuris Enucleati Ex Omni Vetere Iure Collecti Digestorum Seu Pandectarum. Liber Quartus, https://www.thelatinlibrary.com/justinian/digest4.shtml (2025. 03. 25.)
Justinianus Császár Institutiói (ford.: ifj. Mészöly Gedeon) Budapest [1939] 1997
Erdődy János: Ius naturale, id est Gentium? Megjegyzések a klasszikus római jog ius naturale-felfogásához. Pázmány Law Working Papers 2018/6. https://plwp.eu/files/PLWP_2018-06_Erdody.pdf (2025. 03. 25.)
Eriugena, Giovanni Scoto: Divisione della natura. Milano 2013
Eriugena, Johannes Scottus: A természetekről. (periphyseon). I. (ford.: Vassányi Miklós) Budapest 2015
Errera, Andrea: Andrea Padovani: Perché chiedi il mio nome? Dio, natura e diritto nel secolo. XII. Archivio Storico Italiano 1998/3. sz.
Fitting, Hermann (szerk.): Juristische Schriften des früheren Mittelalters. Halle 1876 https://www.digitale-sammlungen.de/de/view/bsb11334513?page=228&q=Fragmentum+pragense
(2025. 03. 25.)
Frivaldszky János: A római jogi örökség: a jog mint a „jó és a méltányos művészete”. In: Frivaldszky János (szerk.): A jogi gondolkodás mérföldkövei. A kezdetektől a XIX. század végéig. Budapest 2016, 19–51.
Frivaldszky János: A glosszátorok és a kommentátorok jogászi érvelése. In: Frivaldszky János (szerk.): A jogi gondolkodás mérföldkövei. A kezdetektől a XIX. század végéig. Budapest 2016, 62–96.
Frivaldszky János: Örök törvény, természeti törvény és pozitív jog Aquinói Szent Tamás gondolati rendszerében – tomista perspektívában. In: Frivaldszky János (szerk.): A jogi gondolkodás mérföldkövei. A kezdetektől a XIX. század végéig. Budapest 2016, 96–128.
Frivaldszky János: Klasszikus természetjog és jogfilozófia. Budapest 2007
Grossi, Paolo: L’Ordine giuridico medievale. Roma–Bari 1995
Guarino, Antonio: Equitá. Diritto Romano Novissimo Digesto Italiano VI. Torino 1968
Kantorowicz, Ernst H.: The King’s two Bodies. A Study in Mediaeval Political Theology. Princeton, New Jersey 1997
Melloni, Alberto: Innocenzo IV. La concezione e l’esperienza della cristianità come regimen unius personae. Genova 1990
Micolo, Frank: Diritto naturale, diritto delle genti, diritto civile. Torino 1995
Otten, Willemien: The Anthropology of Johannes Scottus Eriugena. Leiden – New York – Kobenhavn – Köln 1991
Padovani, Andrea: Perchè chiedi il mio nome? Dio, Natura e diritto nel secolo XII. Torino 1997
Rosate, Alberici a: Alberici a Rosate dictionarium ad utriusque iuris facilitatem pertingere nitenti maxime necessarium, rugosum quod prius erat& obscurum, octingentis& amplius, quibus scatebat mendis repurgatum splendet. Lugduni 1548 https://www.digitale-sammlungen. de/en/view/bsb11200591?page=,1 (2025. 03. 25.)
Salisbury, John of: Policraticus, az udvaroncok hiábavalóságairól és a filozófusok nyomdokairól. Budapest 1999
Szántó Konrád: A katolikus egyház története I. Budapest 1983
Tattay Szilárd: Lehetséges-e a személy jogait a tulajdon fogalmára alapozni? A „dominium”, a „tulajdon” és az „önmagunk feletti tulajdon” fogalmainak történeti elemzése. In: Pogácsás Anett (szerk.): Quaerendo et Creando. Ünnepi kötet Tattay Levente 70. születésnapja alkalmából. Budapest 2014
Tattay Szilárd: Ész, akarat, szabadság. Természetjog és természetes jogok a későskolasztikus gondolkodásban. Budapest 2015
Tattay Szilárd: A második skolasztika jogfilozófiai szintézise. Francisco Suárez törvény- és jogfelfogása. In: Frivaldszky János (szerk.): A jogi gondolkodás mérföldkövei a kezdetektől a XIX. század végéig. Budapest 2016, 172–183.
Tattay Szilárd: A nominalista „forradalom”. Természetjog és természetes jogok William Ockham jogfilozófiájában. In: Frivaldszky János (szerk.): A jogi gondolkodás mérföldkövei a kezdetektől a XIX. század végéig. Budapest 2016, 130–141.
Tattay, Szilárd: Francisco Suárez as the forerunner of modern rationalist natural law theories? Cauriensia 2017/12. sz., https://ixtheo.de/Record/1576933024 (2025. 03. 25.)
Tierney, Brian: Origins of natural rights language: Texts and contexts, 1150–1250. History of Political Thought, 1989/4. sz. 615–646., https://philarchive.org/rec/TIEOON (2025. 03. 25.)
Tuck, Richard: Natural rights theories. Their origin and development. Cambridge 2010
Wiegand, Rudolf (szerk.): Die Naturrechtslehre der Legisten und Dekretisten von Irnerius bis Accursius und von Gratian bis Johannes Teutonicus. München 1967
Yntema, Hessel E.: Méltányosság a kontinentális és az angolszász jogban. In: Varga Csaba (szerk.): Összehasonlító jogi kultúrák. Budapest 2000
