A kiadvány adatai
Cím (Eredeti nyelven): Verweise auf das Naturrecht in den Quellen des spätfeudalen ungarischen Privatrechts
Cím (Angolul): References to Natural Law in the Sources of Late Feudal Hungarian Private Law
Sorozat (Eredeti nyelven): DIKÉ 2022/1
Sorozat (Angolul): DIKÉ 2022/1
Kapcsolódó tartalmak (a könyvhöz kacsolódó online tartalmak linkjei, előadás, stb…):
Szerző(k): P. Szabó Béla
Szerkesztő(k): Herger Csabáné, Schweitzer Gábor
Lektor(ok):
Közreműködő(k):
Kiadói szerkesztő: Szilner György
Szerkesztőbizottság:
Antal Tamás (Szeged) – Béli Gábor (Pécs) – Dziadzio, Andrzej (Krakkó) –
Képes György (Budapest) – Korsósné Delacasse Krisztina (Pécs) – Lehotay Veronika
(Miskolc) – Szabó Béla (Debrecen) – Steppan, Markus (Graz)
– Stipta István (Budapest) – Tauchen, Jaromír (Brünn)
Olvasószerkesztők:
Niklai Patrícia Dominika – Krausz Bernadett
(szerzőknél és közreműködőknél is ORCID és Webcím, ha van):
Nyelv(ek): német
Leírás (Eredeti nyelven): Az eredeti nyelvű leírás hiányzik.
Leírás (Angol): The aim of this revised text, presented as a lecture, is to answer the question, based on some known sources of early modern Hungarian private law, of the role that they assigned to references to natural law, natural equity and human nature in relation to certain private law institutions and rules. Based on the available sources, we have examined the significance of natural law arguments and ideas in early modern Hungary in two ways. On the one hand, as a preliminary question, we attempted to assess how the authors of early modern Hungarian legal literature approached the phenomenon of natural law. On the other hand, we looked for examples of the extent to which natural law has been used in the interpretation of legislation or possibly customary law, or as a secondary source of law in the case of shortcomings in the Hungarian legal system.
Kulcsszavak (eredeti nyelven és angolul is): natural law, natural equitiy, private law, Tripartitum, legal literature, customary law
Tudományos besorolás (eredeti nyelven és angolul is): Tanulmány, paper
Tudományterület (eredeti nyelven és angolul is): Jog, law
Támogatók:
Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Társkiadó: Novissima Kiado Bt.
Megjelenés éve: 2022
Megjelenés helye (város, eredeti nyelven): Budapest
Megjelenés helye (ország, eredeti nyelven, angolul): Magyarország, Hungary
Formátum: Pdf, epub, nyomtatott
DOI: Doi: 10.15170/Dike.2022.06.01.11
ISBN:
ISSN: 2631-1232
Nyomtatott verzió:
Kiadás: 2022
Jogok: Creative Commons CC BY
A kiadvány linkje:
Hivatkozások a könyvben
Baranyai Béla: Vizsgálódás a Quadripartitum körül [Untersuchung über das Quadripartitum].
In: Eckhart Ferenc – Degré Alajos: Emlékkönyv Dr. Viski Illés József ny. r. egyetemi tanár tanári működésének negyvenedik évfordulójára. Budapest 1942, 41–85
Biró Zsófia: A fiúsítás gyakorlata a Hármaskönyvig [Die Praxis der Sohnesbildung bis zum Tripartitum]. FORVM Publicationes Doctorandorum Juridicorum 2017, 59–85
Blazovich László: A Tripartitum és forrásai [Das Tripartitum und seine Quellen]. Századok Nr. 4/2007, 1011–1023
Bónis György: Der Zusammenhang der Summa Legum mit dem Tripartitum. Studia Slavica Hungarica Nr. 3-4/1965 373–409
Bónis György: A somogyvári formuláskönyv [Das Somogyvárer Formelbuch]. In: Bodor András et al. (Hrsg.): Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Bukarest – Kolozsvár 1957, 117–133
Bónis György: Einleitung. In: Dőry, Franciscus – Bónis, Georgius – Bácskai, Vera (Hrsg.): Decreta regni Hungariae. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301–1457. Budapest 1976
Bónis Péter: A Tripartitum forrásai és az európai ius commune [Die Quellen des Tripartitums und das europäische ius commune]. In: Máthé Gábor (Hrsg.): A magyar jog fejlődésének fél évezrede. Werbőczy és a Hármaskönyv 500 esztendő múltán. Budapest 2014, 213–242
Csizmadia Andor: A hazai jog oktatása a XVIII. század második felében, és Huszty István Jurisprudentia Practicája [Unterricht des heimischen Rechts in der zweiten Hälfte des XVIII. Jahrhunderts und das Jurisprudentia Practica von István Huszty]. In: Csizmadia Andor: Jogi emlékek és hagyományok. Esszék és tanulmányok. Budapest 1981, 209–228
Decretvm oder Tripartitvm Opvs Der LandtsRechten vnnd Gewonheiten des Hochlöblichen Königreichs Hungern / Durch Stephanvm de Werbevtz Jn Lateinischer Sprach beschrieben. An jetzo aber der Hochberümbten Teutschen Nation zu gutem auß dem Latein ins Teutsch trewlichst vertirt vnnd gebracht: Durch Avgvstinvm Vvagnervm, Wienn in Osterreich [1599]. http://repertorium.at/qu/1599_opus_tripartitum_dt.html (1. 10. 2022)
Degré Alajos: A Planum Tabulare keletkezésével kapcsolatos kérdések [Die Fragen über die Entstehung von Planum Tabulare]. In: Degré Alajos: Válogatott jogtörténeti tanulmányok. Budapest 2004, 292–298
Eckhart Ferenc: A Jog- és Államtudományi Kar története 1667–1935 [Die Geschichte der Fakultät für Rechts- und Staatswissenschaften]. Budapest 1936
Garré, Roy: Consuetudo. Das Gewohnheitsrecht in der Rechtsquellen- und Methodenlehre des späten ius commune in Italien (16–18. Jahrhundert). Frankfurt am Main 2005
Huszti, Andreas: Ivrisprvdentia Hvngarico Transilvanica in qua Doctrina Stephani Verböcii, Illustris quondam Iureconsulti Transiluano Hungari, in Prologo Decreti, seu Operis Tripartiti contenta, ad Lydium Rectae Rationis Lapidem reuocatur: Ex Fontibus suis Veris atque Originalibus deducitur: Iusto ac Naturali ordine digeritur… Cibinii In Transiluania 1742
Huszty, Stephanus: Jurisprudentia Practica seu Commentarius Novus in Jus Hungaricum. I-III. Budae 1745
Ibbetson, David: Custom in the Tripartitum. In: Rady, Martyn (Hrsg.): Custom and Law in Central Europe. Cambridge 2003, 13–24
Illés József: Bevezetés a magyar jog történetébe. Források története [Einführung in die Geschichte des ungarischen Rechts. Geschichte der Quellen]. Budapest 19302
Illés József: A Quadripartitum közjogi interpolációi [Die öffentlich-rechtlichen Interpolationen des Quqdripartitums]. Budapest 1931
Kalmár János – Varga J. János (Hrsg.): Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn (1688–1690). Stuttgart 2010
Kaufmann, Matthias – Schnepf, Robert: Politische Metaphysik. Die Entstehung moderner Rechtskonzeptionen in der Spanischen Scholastik. Frankfurt am Main et al. 2007
Kithonich de Kozthanicza, Joannes: Directio Methodica Processus Judiciarii Juris Consuetudinarii inclyti Regni Hungariae. Tyrnaviae 1619
Kithonich de Kozthanicza, Joannes: Centuria Certarvm Contrarietatvm et Dvbietatvm, ex Decreto Tripartito, Desunptarum & resolutarum. Tyrnaviae 1619
Kleinheyer, Gerd – Schröder, Jan: Deutsche und Europäische Juristen aus neun Jahrhunderten: Eine biographische Einführung in die Geschichte der Rechtswissenschaft. Tübingen 20176
Klippel, Diethelm: Rechtsphilosophie und Naturrecht. In: Jaeger, Friedrich (Hrsg.): Enzyklopädie der Neuzeit 10, Stuttgart 2009, 715–740
Kolosváry Bálint: Huszti András erdélyi jogtanár és munkássága. 1734–1742 [András Huszti, Rechtsgelehrte aus Siebenbürgen und seine Tätigkeit]. In: Bochkor Mihály (szerk.): 1912/13. évi Szakosztályi előadások. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog- és Társadalomtudományi Szakosztályának Kiadványai V. 135–178
Planum Tabulare sive Decisiones Curiales per excelsam deputationem a piae memoriae imperatrice et regina Hungariae Maria Theresia eatemus ordinatam collectae et in ordine redactae Anno 1769. Posonii 1800
P. Szabó, Béla: Wissenschaftsgeschichtlicher Überblick. In: Máthé, Gábor (Hrsg.): Die Entwicklung der Verfassung und des Rechts in Ungarn. Budapest 2017, 359–385
Quadripartitum Opus Juris Consvetudinarii Regni Hungariae. Zagrabiae 1798
Rady, Martyn : Customary Law in Hungary: Courts, Texts, and the Tripartitum. Oxford 2015
Rady, Martyn: The Prologue to Werbőczy‘s Tripartitum and its Sources. The English Historical Review 490/2006 104–145
Scattola, Merio: Das Naturrecht vor dem Naturrecht Zur Geschichte des „ius naturae“ im 16. Jahrhundert. Tübingen 1999
Schröder, Jan: Recht als Wissenschaft. Geschichte der juristischen Methodenlehre in der Neuzeit (1500–1933). München 2012
Seelmann, Kurt: Theologische Wurzeln des säkularen Naturrechts: das Beispiel Salamanca. In: Willoweit, Dieter (Hrsg.): Die Begründung des Rechts als historisches Problem. Oldenbourg 2000, 215–227
Stolleis, Michael: The Legitimation of Law through God, Tradition, Will, Nature and Constitution. In: Stolleis, Michael – Daston, Lorraine (eds.): Natural Law and Laws of Nature in Early Modern
Europe Jurisprudence, Theology, Moral and Natural Philosophy. London 2008, 45−55
Szabó Béla: Werbőczy, Stephanus. In: Stolleis, Michael (Hrsg.): Juristen. Ein biographisches Lexikon von der Antike bis zum 20. Jahrhundert. München 20012, 668–669
Szegedy, Joannes: Tripartitum Juris Ungarici Tyrocinium juxta ordinem titulorum operis Tripartiti sacris canonicus accommodatum. Zagabriae 1736
Szmodis Jenő: Werbőczy jogbölcseleti koncepciójáról [Über die rechtstheoretische Konzeption von Werbőczy]. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica 2013, 163–179
Thieme, Hans: Natürliches Privatrecht und Spätscholastik. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Germanistische Abteilung 1953, 230–266
Tringli István: A magyar szokásjog és a protestáns természetjog magyarul. A Hármaskönyv első magyar fordításai és a Lex politica Die [Das ungarische Gewohnheitsrecht und das protestantische Naturrecht auf Ungarisch. Die ersten ungarischen Übersetzungen des Tripartitums und das Lex piolitica Die]. Debrecen 2021
Wenzel Gusztáv: Kitonich János XVII. századbeli magyar jogtudósról és munkáiról [Über János Kitonich, ungarischen Rechtsgelehrten aus dem XVII. Jahrhundert und über seine Arbeiten]. Új Magyar Múzeum 1851, 128–151
Wenzel Gusztáv: Visszapillantás az előbbi magyar Curiának 1724–1769-iki működésére [Rückblick auf die Tätigkeit der ehemaligen ungarischen Kurie zwischen 1724 und 1769]. Budapest 1875
