Az alkotmánybíróság a hatalmi ágak metszéspontjában

A kiadvány adatai

Cím (Eredeti nyelven): Az Alkotmánybíróság a hatalmi ágak metszéspontjában

Cím (Angolul): The Constitutional Court at the Crossroads of the Branches of Power

Sorozat (Eredeti nyelven): DIKÉ 2025/2

Sorozat (Angolul): DIKÉ 2025/2

Kapcsolódó tartalmak (a könyvhöz kacsolódó online tartalmak linkjei, előadás, stb…):

Szerző(k): Tóth J. Zoltán Orcid: 0000-0002-8836-7231

Szerkesztő(k): Herger Cs. Eszter – Schweitzer Gábor

Lektor(ok):

Közreműködő(k): Szerkesztőbizottság:

Antal Tamás (Szeged) – Béli Gábor (Pécs) – Dziadzio, Andrzej (Krakkó) –

Falus Orsolya (Dunaújváros/Pécs) – Halász Iván (Budapest/Pozsony) –

Képes György (Budapest) – Korsósné Delacasse Krisztina (Pécs) – Krešić, Mirela (Zágráb) – Lehotay Veronika (Miskolc) – Schumann, Eva (Göttingen) – Szabó Béla (Debrecen) – Szabó István (Budapest) – Szente Zoltán (Budapest) – Steppan, Markus (Graz) – Stipta István (Budapest) – Tauchen, Jaromír (Brünn)

Olvasószerkesztő:

Niklai Dominika Patrícia

(szerzőknél és közreműködőknél is ORCID és Webcím, ha van):

Nyelv(ek): magyar

Leírás (Eredeti nyelven):

Leírás (Angol): The principle of division of power in its modern form, as an institutional-functional principle of state organisation, was established during the Enlightenment in the 17th and 18th centuries and continues to evolve to this day. In addition to Montesquieu’s trias, i.e. the legislative, executive and judicial powers, new public law power factors have emerged over the last two and a half centuries. One of these factors is the centralised constitutional adjudication that emerged in 20th-century Europe, which, if effectively enforced, restructures the relationship between the other branches of power. This study uses the example of the Hungarian Constitutional Court to show how a centralised constitutional court affects the classical system of branches of power. The study concludes that the existence of the Constitutional Court does not eliminate the classical branches of power, but it does limit the functioning of the state organisations that embody them. These limitations arise not only from the principles of state organisation, but also from the values and principles of the constitution and from the fundamental rights enshrined therein. In exercising its powers, a typical European constitutional court – such as the Hungarian Constitutional Court – is now able to check and balance not only the political branches of power, but also any excesses of judicial power, i.e. the unconstitutional functioning of ordinary courts and the interpretation of law contrary to constitutional rights.

Kulcsszavak (eredeti nyelven és angolul is): constitutional court, division of power, system of checks and balances, centralised constitutional adjudication, constitutionality, powers of constitutional courts

Tudományos besorolás (eredeti nyelven és angolul is): Tanulmány, paper

Tudományterület (eredeti nyelven és angolul is): Jog, law

Támogatók:

Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Társkiadó: Novissima Kiadó Bt.

Megjelenés éve: 2025

Megjelenés helye (város, eredeti nyelven): Budapest

Megjelenés helye (ország, eredeti nyelven, angolul): Magyarország, Hungary

Formátum: Pdf, epub

DOI: Doi: 10.15170/Dike.2025.09.02.12

ISBN:

ISSN: 2631-1232

Nyomtatott verzió:

Kiadás: 2025

Jogok: Creative Commons CC BY

A kiadvány linkje:

Hivatkozások a könyvben

„Kudarcként élem meg” – az AB elnöke a nyugdíjügyről és a kétharmados törvényekről. http://hvg.hu/itthon/20120102_Paczolay_Alkotmanybirosag_interju (2025. 06. 10.)
Bibó István: Az államhatalmak elválasztása egykor és most. In: Kemény István – Sárközi Mátyás: Bibó István összegyűjtött munkái II. Bern 1982, 556–558.
Constant, Benjamin: A régiek és a modernek szabadsága. Budapest 1997
David, René: Major Legal Systems in the World Today. Third Edition. London 1985, 22–25.
European Commission for Democracy through Law (Venice Commission): Opinion on three legal questions arising in the process of drafting the new Constitution of Hungary. [Opinion no. 614/2011, CDL-AD(2011)001]. Magyarul: Állásfoglalás a magyarországi alkotmányozási folyamat során felmerült három jogi kérdésről. (ford. Böszörményi Jenő) In: Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. Budapest 2011, 358–375.
Kelemen Katalin: Van még pálya. A magyar Alkotmánybíróság hatásköreiben bekövetkező változásokról. Fundamentum 2011/4. sz. 87–94.
Köbel Szilvia: Az állam és a vallási közösségek kapcsolatának szabályozása Magyarországon. In: Köbel Szilvia (szerk.): Az állami és a felekezeti egyházjog alapjai. 3. átdolgozott kiadás. Budapest 2022, 155–245.
Locke, John: Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról. Budapest 1986
Montesquieu: A törvények szelleméről. Budapest 2000
Paczolay Péter: Jó állam – jó jog. In: Fejes Zsuzsanna et al.: Állam és jog. Kodifikációs kihívásaink napjainkban. Budapest 2013. 20.
Tóth J. Zoltán – Nagy Péter: A hatalmi ágak elválasztása modern elméletének kialakulása: a locke-i hatalommegosztási tan születése. Jogelméleti Szemle 2017/4. sz. 134–142.
Tóth J. Zoltán – Nagy Péter: A montesquieu-i hatalommegosztási tan kialakulása. Jogelméleti Szemle 2024/4. sz. 189–206.
Tóth J. Zoltán: A jogállamiság tartalma. Jogtudományi Közlöny 2019/5. sz. 197–212.
Tóth J. Zoltán: Az alkotmánybírósági alkotmány- és alapjogvédelem gyakorlata 2012–2020 között. Jogelméleti Szemle 2020/3. sz. 94–109.
Tóth J. Zoltán: Az egyéni (alap)jogvédelem az Alkotmányban és az Alaptörvényben (I-II. Rész). Közjogi Szemle 2012/3. és 4. sz. 11–19., 29–37.
Zweigert, Konrad – Kötz, Hein: An Introduction to Comparative Law. Third Edition. Oxford 1998, 74–285.